Hírek            Felhívás!        Iskolánkról         Videóink         Galéria          Sportélet        Német N.O.     Újságcikkek       Naptárunk          Étkezés          Sakkpalota        Kapcsolat

 

2020 Szeptember

Tanévnyitó ünnepség
 
   A 2020-2021-es tanévet megnyitó ünnepség természetesen nem volt rendhagyó, de ebben az időben mi lehet az? 
Ennek ellenére próbáltuk a lehetőségekhez mérten egy bensőséges és barátságos műsorral indítani ezt az új tanévet. Határozottan állíthatom, hogy ez sikerült is. 
   A kicsik nagy izgalommal várták, hogy végre ők is a Kerepesei Széchenyi István Általános Iskola hivatalos tanulói lehessenek. Kicsit szomorkodva intettek végleg búcsút szeretett óvónénijeiknek, de annál büszkébben álltak s várták, hogy az iskola hivatalos nyakkendőjét vagy kendőjét viselhessék. Csodás pillanat volt mindenki számára. Az új diákok avatása után iskolánk igazgatónője is intézett hozzánk pár biztató és eligazító szót. 

   Végül a Szózat elhangzása után újra megkezdődik az oly rég várt tanév.

         


 

Álmodtak egy világot maguknak…

   Intézményünk rendkívüli ballagási ünnepségére 2020.08.29-én került sor.

Igaz ugyan, hogy az idei végzős évfolyamnak sok nehézséggel kellet szembenéznie, a búcsúzás mégis a megálmodott keretek között történt.
   Felhangzott a jól ismert Ballag már a vén diák kezdetű dal és dacolva a helyzettel, felvették a tarisznyákat. Mégis volt osztályteremből kígyózó ballagó diákok sora, utolsó pillanatképek a virágokat és lufikat büszkén szorongató, csillogó szemű gyerekekkel a búcsúztató osztályok által feldíszített iskolában.
Igaz, hogy a többi évfolyam hiányzott, de a szülők és a tanári kar sorfala vigyázó szemekkel vette körül őket útjukon. Minden szív rájuk volt büszke, minden szem miattuk lett könnyes, nekik szólt a zene, a vers és nekik szálltak az ég felé a lufik is.
Rendhagyó tanév, rendhagyó évfolyam, rendhagyó ballagással.
   Drága Végzősök!
   Lépjetek be új világotokba és váltsátok valóra álmaitokat!

   Viszontlátásra 8.a és 8.b osztály!

            


 

Erdély, egy élmény volt…
 
   Végre újra indult az iskola, amit mindenki nagyon várt már.
Elkezdünk valamit, de mint oly sokszor most is jelenti ez valaminek a végét is.
Lezárul egy project is ebben az őszi időszakban, melyre mindnyájan nagy örömmel gondolunk vissza.
   Iskolánk első alkalommal indult a Bethlen Gábor Alapkezelő Határtalanul! Program pályázatán és abban a szerencsében volt részünk, hogy nyertünk is. Kis csapatunk 40 tanulóval és 4 pedagógussal ennek köszönhetően indulhatott útnak egy busz fedélzetén még tavaly ősszel, felfedezni Erdélyt.
   A továbbiakban maguk a gyerekek osztják meg gondolataikat a fantasztikus négy napról.
„Mit is kívánhatna egy hetedikes, aki már csak egy évet lehet szeretett osztályával? 
   Hát mégtöbb együtt töltött időt, élményeket, átbeszélgetett órákat, bármit csak még ne kelljen elszakadni egymástól! 
Erre ez a pályázat útján „kapott” kirándulás tökéletes!
   Alapból is csodás lenne a táj és az egyéb látnivalók, de így merem állítani, hogy tökéletes volt. Mikor hallottunk erről a pályázatról, mindannyian izgatottak lettünk. Mindent megtettünk volna érte, hogy eljuthassunk. Az osztály több tagja is segített megnyerni ezt a ”díjat”. 
   Diavetítések, fogalmazások, képek tömkelegével volt tele a termünk arra a pár hétre. Majd jött a várva várt hír, NYERTÜNK! Olyan boldogok voltunk, le se tudnám írni. Arról beszélgettünk minden egyes osztályfőnöki órán. Teltek a hetek és végre elérkezett az időpont, amikor buszra szállhattunk, és elindultunk Erdélybe, Arany János nyomában.
   Maga Erdély gyönyörű. Bármerre nézek, szebbnél szebb hegyeket, erdőket, hasadékokat látok. Olyan varázslatos helyeken jártunk, mint a Tordai-hasadék, a Gyilkos-tó, Tordai-sóbánya, Nagyszalonta, Farkaslaka, és még napestig sorolhatnám, hogy mi minden belefért ebbe a négy napba. 
   A panziók is csodálatosak voltak. Szeretettel fogadtak bennünket, kedvesen bántak velünk, és az étel is finom volt. Mindkét hely nagyon más jellegű volt, de egy valami közös volt bennük: otthonosak voltak, és nagyon jól éreztük magunkat ott. A hangulat tökéletes volt, a nap folyamán kirándultunk, beszélgettünk, nézelődtünk és persze hűtőmágneseket, képeslapokat, ajándékokat vettünk, hogy megmaradjon valami ebből a csodából, ha vége lesz ennek a pár napnak. Az éjszakákat átbeszélgettük, rengeteget nevettünk, emlékeket szereztünk és meséltünk egyaránt. És hát mire valók a napközben megtett pár órás busz utak, ha nem arra, hogy egy jó barátunk vállára hajtva a fejünket, aludjunk egyet? És bár a kirándulásról már visszatértünk, de még volt egy két programunk. Elmentünk közösen városunk Trianoni emlékművéhez gyertyát gyújtani, a Fiumei úti temetőbe, ahol közösen koszorút helyeztünk el az Arany család sírhelyénél, ezek után pedig egy interaktív foglalkozáson vettünk részt, ahol Arany János életéről tanultunk, töltöttünk ki kvízeket. Az osztályfőnöknek volt egy csodás ötlete, a kiránduláson megörökített képeket kinyomtatta, és kiállítást terveztünk belőle az iskolában. Sajnos ezt a járványhelyzet miatt már nem tudtuk elkészíteni, de a szívünkben él tovább. 
   És ahogy mondani szokás, jöttünk, láttunk, visszamennénk.”
Molnár Antónia 
   „Már régóta vágytam rá, hogy kicsit határokon kívül lehessek…
Úgy értem, szó szerint.
   S mit ad Isten, kívánságom teljesült és nagyon boldog voltam. Ilyen gyönyörű tájat azelőtt soha életemben nem láttam. Mesebeli volt.
Nagyon tetszett, hogy kis, rozoga faházak álltak a dombok tetején.
Mellettük hórihorgas fenyőfák zöldelltek. 
A szállás eszméletlen hangulatos volt és az étel is nagyon ízlett. Az esti bolondozásokról szót sem ejtve.
A sóbánya különösen tetszett, mert imádom a sötét, borongós helyeket.
Tusnádfürdőben a levegő ragadott meg igazán. Párás volt, de mégis friss. Mint a frissen vágott fű.
Szívesen mennék egy újabb túrára!”
Bertók Julianna 
   Köszönjük a lehetőséget a Bethlen Gábor Alapkezelőnek és minden támogatást a szülőknek és az iskolának!